Megszabadulunk-e valaha a fejünk fölött lógó kábelektől?

Az elmúlt csütörtökön megtartott városi tanácsülésnek egyetlen olyan napirendi pontja volt, amit a grémium elhalasztott. Senki sem tudott ugyanis válaszolni Nits János tanácsos azon kérdésére, amely a törvénykezésben és a városi határozatban lévő ellentmondásokra vonatkoztak.

Nits akkor néhány nap haladékot kért, hogy alaposabban át tudja nézni az idei vonatkozó törvénykezést. Ezt követően aztán leginkább Arisztotelész mondata juthatott eszébe: az ókori görög bölcs ugyanis rádöbbent, hogy „minél többet tanulok, annál inkább rájövök, milyen keveset tudok". Az aktuális román törvénykezés áttanulmányozása ugyanis arra volt jó, hogy kiderüljön: az ügy legalább olyan kusza, mint a fejünk fölött lógó kábelek.

Az 1996-ban elfogadott általános urbanisztikai szabályzat 2011-es módosítása ugyanis egyes paragrafusaiban kimondja, hogy semmiféle hálózatot (ide értendő amúgy a víz, gáz és áramhálózat is), így a telekommunikációs cégek vezetékeit nem szabad csak a föld alatt, ún. technikai kanálisokban kiépíteni. Másutt viszont engedélyezik ezeknek a föld felszíne fölött és a levegőben való kiépítését is. A legcifrább az egészben, hogy a törvény szerint a kommunikációért, valamint a vidékfejlesztésért felelős minisztériumoknak 90 napon belül ki kellett volna dolgozniuk a törvény alkalmazási normáit, amit aztán a kormánynak el kellett volna fogadnia.

„Csakhogy ez a mai napig nem történt meg! Ez azt jelenti, hogy ezeknek a hálózatoknak a kiépítésekor olyan normákhoz kell kötni az építkezési engedélyt, amely normák nem is léteznek", világít rá a dolog abszurditására Nits.

„Tizenöt önkormányzat rendelkezéseit néztem meg ezzel kapcsolatban. A megdöbbentő, hogy sehol senkinek nem tűntek fel a törvénykezés ellentmondásai. Mindenütt átvették a törvényt, a jelek szerint anélkül, hogy alaposan megnézték volna, mit is tartalmaz", folytatta az urbanisztikai szakember.

A tanácsos egyetlen kivételt talált: Besztercét. Ott 2011-ben újították fel a város történelmi központját és akkor úgy rendelkeztek: három éven belül valamennyi kábelt és vezetéket a föld alá kell vinni. Ezt később kiegészítették azzal, hogy ezentúl csakis a föld alatt lehet majd vezetni a kábeleket.

A szatmárnémeti határozattervezet másik nagy hibája - amellett, hogy alkalmazni akarta az alkalmazhatatlan törvényt -, hogy semmilyen módon nem rendelkezett a már meglévő kábelekről! Amelyek nem egy esetben műemléképületek domborműveit sem kímélték. További hiányossága, hogy csak a város köz- és magántulajdonáról rendelkezik, miközben kábelek vannak például lakóközösségek (tömbházak falain) tulajdonain is.

Konzekvens és alkalmazható romániai törvények híján irányadó lehet (az esztétikai érzék mellett) az uniós gyakorlat, ahol a városokban szinte sehol nem látni kábelrengeteget a fejünk fölött (aki nem hiszi, járjon utána googlemaps segítségével.)

„A megoldás mindenképpen az lenne, ha eltüntetnék végre ezeket a kábeleket. Amelyek közül ráadásul nem is mindet használnak a különböző szolgáltatók. Mindennek azonban a pénz a legfőbb mozgatórugója: egy ilyen kötelezettség pedig komoly költségeket róna ki önkormányzatra, szolgáltatóra egyaránt", véli Nits.

Damoklész kábeleiként lógnak tehát a fejünk fölött a különböző vezetékek Szatmárnémetiben, a kusza törvénykezés pedig senkinek nem segít. Ráadásul Szatmárnémetiben még az egyszer volt hol nem volt trolik kábelei is tetézik a helyzetet.